„Az akadályok nem törhetnek meg; minden újabb akadály az elszántságomat fokozza.”
Elkezdődött a szünet utáni első hét is. Hétfőn írtunk matekból, olyan nehéz volt, a tanár teleömlesztette emeltszintű tananyagokkal, hát könyörgöm, én ehhez hülye vagyok, pedig hétvégén még matektanárnál is voltam, na mindegy, hagyjuk. Az osztályfőnök mondta, hogy egy versenyre lehet vinni pályaműveket. Egy osztálytársam vitt, nem valami nagy cuccot,(nem vagyok egós) kapott érte egy ötöst. Én is vittem, de nem felelt meg neki, mert, hogy neki nem tetszik. Azt mondta,hogy még dolgozzak rajta és akkor kaphatok én is. Eddig az volt a baja, hogy nem csinálok meg neki semmit ( ennek is oka van,de most nem menjünk bele…), most viszek valamit, de az sem felel meg… Hát azért sem fogok ezentúl szóba állni vele. A pályaművet meg el is felejtheti. És akkor meg nem érti, hogy miért nem szólok hozzá, hát ezért… Kedden kiosztotta az üzletit, négyes lett. Délután egy csomót tanultam törit, meg egy kicsi angolt. Szerdán megírtuk töriből a két dolgozatot, de úgy is még hátra van a témazáró. A fogalmas dogám ötös lett, a többit majd meglátjuk. Csütörtökön megkaptuk a matekot, 3-as lett, jó. Pénteken megírtuk a töri témazárót, csütörtökön három órát tanultam rá. Most ennyi.